A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje.

Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó.

A kilátóhoz gyalog elmenni meglehetősen hosszú séta a központtól. Ha autóval mennének fel, közvetlenül a kilátó tövében parkolhatnak. Lehetőség van dottóval is felmenni, és a sofőrrel megbeszélni, hogy melyik járattal szeretnének visszamenni a városba. Ilyenkor a menetjegy érvényes az oda-vissza útra is. Gyönyörű az erdő, tiszta a levegő, a kilátóból csodálatos a panoráma. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

A Parkerdő területén kellemes sétautak vezetnek, a Kilátó Borozóban pedig megpihenhetnek és felfrissülhetnek a kirándulók. Kihagyhatatlan program ínyenceknek a kilátó tövében található kemencés vendéglő meglátogatása. Ínycsiklandó falatok, finom borok, jéghideg sörök, gyerekeknek játszóház teszi emlékezetessé a kirándulást.

Az erdő alkalmanként sportrendezvények színhelyeként is szolgál, rendeznek itt körpályás terepkerékpár versenyt, gyalogtúrákat, valamint családi- és sportnapokat.

Kisgyermekkel egy rövid erdei túrát is lehet tenni a “Csiga Túra” útvonalon, melyet a kicsik is tudnak teljesíteni, de babakocsival nem ajánlott, mert itt-ott cipelni kell.

Nagybakónak 22 km távolságra található Zalakarostól.

A homokkő alapkőzetnek köszönhetően csapadékos időjárás esetén ritka jelenségben, a könnyező falban gyönyörködhetünk. A szurdok mikroklímája biztosítja olyan fajok életfeltételeit, amelyek nem jellemzőek a dombvidékre: májmoha, lónyelvű csodabogyó, madárfészek kosbor stb. A falu közelében található a rendkívül érdekes természeti képződmény, a Kőszikla-szurdok, valamint a kellemes pihenőhelyként számon tartott Árpád (Eszperantó) források.

A források völgyébe érkezve a baloldali forrás volt eredetileg az Árpád forrás, de az elvégzett forrásfoglalási munkák után a jobb oldali forrással együtt Eszperantó forrásoknak nevezték el azokat. A források első nevüket a cserkészektől kapták. Ezek a források sokáig a feledés homályában maradtak, használhatatlanná váltak. Az 1970-es évek végén a turisztikai feltárás során született meg a kiépítés gondolata, a Nagykanizsai Természetbarát Szövetség munkájával kettő forrás kiépítésre került. A szép és nyáron hűvös környezetben kellemesen frissít a kitűnő minőségű forrásvíz, s az ott elhelyezett ülőalkalmatosságokon jólesik a kellemes pihenés. Tűzrakóhely is található.

Csibiti-tó, Nagybakónak: mesterségesen létrehozott tavacska.

Amellett, hogy jó kirándulóhely, otthont nyújt néhány teknősnek is.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Információ:

• Telefon: +36-87/555-260 (Csopak, székház)
• E-mail: bfnp@bfnp.hu
• bfnp.hu

Zalakarosról könnyen és gyorsan megközelíthetőek a látogatóhelyek, amelyek tartalmas, élménydús időtöltést, kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget kínálnak a zalakarosi szálló- és fürdővendégek részére, páratlan természeti környezetben.

LÁTOGATÓHELYEK:

• Kis-Balaton látogatóközpont
• Kápolnapusztai Bivalyrezervátum
• Vörsi Tájház
• Fekete István emlékhely és Matula kunyhó

A Kis-Balaton fokozottan védett területét, annak méltán híres, a Tüskevár hangulatát idéző világát megismerni vágyó vendégek szakvezetéses túrán vehetnek rész.

A közel 1000 m² nagyságú bemutatóhely elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek közvetítése.

A Kis-Balaton – amely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr – az egykori „kócsagőr” – személyében az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a Balaton halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont.

A látogatóközpont főbb elemei: interaktív kiállítás, mozi, tanösvény a tetőn, játszótér, 100 fős étterem és ajándéküzlet. Be lehet ülni Fekete István Tüskevár című regényéből ismert Matula bácsi kunyhójába, megelevenedik a tárlókban a Kis Balaton növény és állatvilága, megismerkedhetünk az ott élt a pákászok életével, szerszámaival.  A Kis Balaton ház mellett egy történelmi emlékpark áll, aminek bejáratát Cirill és Metód emlékműve őrzi. /867-ben Cirill és Metód keresztény hitre térítette a szláv lakosságot./

A Kis-Balaton látogatóközpont Keszthely-Fenékpusztán a Kis-Balaton Kutatóház melletti területen található, amely kiindulópontja a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráinknak is: Fekete István Emlékhely, Kis-Balaton / Fenékpuszta / Diás-sziget.

Vörs községben áll a tájházként berendezett talpasház, amely a 18. század végi és a 19. század eleji népi építészet egyik kiváló állapotban megőrzött példája. A látogatók a Kis-Balaton mellett élő emberek, a nádaratók, sásszedők hagyományos, mindennapi használati eszközeit, valamint a halászathoz kapcsolódó szerszámokat, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetik meg.

A ház első, és egyben legszebb szobáját, a tisztaszobát nem lakták, csak születés, betegség vagy halál idején használták, illetve itt szállásolták el a vendéget. A füstöskonyhában a füst a mennyezetbe vágott nyíláson át távozott a padlásra. A tűzkutya és a rokka mellett a kamrában megtekinthető számtalan, ma már feledésbe merült háztartási eszköz. A pitvar végéből nyíló lakószobában pedig a Kis-Balaton vízivilágáról szóló kiállítás kapott helyet.

A karácsony környéki vendégeknek különleges látványban lehet részük, ha ellátogatnak Vörsre a katolikus templomba. Több mint 60 négyzetméteren csodálhatjuk a Vörsi Betlehemet advent első vasárnapjától kezdve egészen január végéig, minden nap 09⁰⁰ és 17⁰⁰ között.

www.vorsbetlehem.hu

„Gyerekként gyakran álmodoztál arról az iskolapadban, milyen lehet a Tüskevár nádasait és erdeit járni? Kívülről tudtad Fekete István Téli Berkének minden kalandját? Most megismerkedhetsz Matula bácsi kunyhójával, ha ellátogatsz a Diás-Szigetre, ahol elkalauzolnak Fekete István emlékhelyére és a tapasztalt berekjáró kunyhójába is.

Megközelítés: 71-es és 76-os főút találkozásánál, Sármellék irányában

Csak szakvezetővel és meghatározott időpontokban elérhető a program.

A kirándulás bevezető 3 km-es szakasza, saját gépjármű helyett, elektromos golfautó utasaként, illetve 2020. július 15-től kenuval is megtehető. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a bevezető szakasz kerékpárral nem tehető meg, amennyiben a találkozási helyre kerékpárral érkeznek, foglaljanak előre helyet a golfautóra. A golfautón maximum 13 utas foglalhat helyet.

Túráink kiindulópontja, találkozóhelye: Kis-Balaton Látogatóközpont

A Kis-Balaton vezetett túráink során megtekintjük a fokozottan védett terület vizes élőhelyeit és azok élővilágát. A terepen való közlekedés a vendég saját járművével történik (gépkocsi vagy autóbusz, amivel az adott csoport érkezik). A töltésrendszeren lassan végighaladva lehetőség van a terület látványos szakaszainak bejárására, a madarak megfigyelésére, az állatok zavarása nélkül.

A szakvezetésekhez előzetes bejelentkezés szükséges!

A Balaton-partot szegélyező nádas kiváló fészkelő és táplálkozó helyet biztosít számos madárfajnak, ezt az adottságot használja ki az 1985 óta működő tábor, mely a gyűrűzési tevékenység mellett madármentéssel és környezeti neveléssel is foglalkozik. Az állomás kiváló megállóhelye lehet osztálykirándulásoknak, biciklis túráknak, aktív kikapcsolódásra vágyó baráti társaságoknak, családosoknak. A látogatók részletekbe menő előadások mellett ismerkedhetnek a nádasok madárvilágával, tekinthetik meg a sérült madarakat ill. tanulmányozhatják a kiállítótermekben található tojásgyűjteményt. Az igazán lelkes természetbúvárok vízre szállva, kenuval fedezhetik fel a Zala-torkolat és a nádas élővilágát vagy önkéntes tevékenységgel kapcsolódhatnak be a tábor életébe.

Nagyobb létszámú csoport esetén előzetes bejelentkezése szükséges!

• Nyitva tartás: március 1-július 15. előzetes egyeztetés alapján
• július 15-október 31. egész nap
• Belépő díj: 500 Ft/fő

Információ: +36-20/952-52, +36-30/740-3995

Te is szereted az állatokat?

Régen annak, aki vidéken lakott megszokott volt, hogy közöttük teltek a mindennapok. Nálunk átélheted ezt te is, ha szeretnéd. Itt simogathatsz sok-sok nyuszit, csacsit, bárányt, kecskegidát, pónit, bivalyt és törpemalackát. De megismerhetsz még más érdekes, kedves állatkákat is. Lovagolhatsz pónin és részt vehetsz családi hintókiránduláson a Kis-Balatonhoz.

Majorunkat Zala megyében, – a közkedvelt kis-balatoni kirándulóhely és horgászparadicsom – a Kányavári-sziget bejáratával szemben találod, Balatonmagyaród község határában.

Minden esetben időpont egyeztetés és foglalás szükséges, személyesen vagy telefonon a nyitvatartási időben:

Október 1-től március 31-ig:

– Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 10⁰⁰ – 13⁰⁰

– Péntek, szombat, vasárnap 10⁰⁰ – 16⁰⁰

Április1-től szeptember 30-ig:

– hétfő 10⁰⁰ – 13⁰⁰

– Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap 10⁰⁰ – 18⁰⁰

Elérhetőségek:

• +36-30/287-0249
• +36-20/998-0770
• info@fenyvespuszta.hu
• fenyvespuszta.hu
• 8753 Balatonmagyaród, Fenyvespuszta

A rezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja.

Itt él hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Téli időszakban a bivalyok az istállóban és akörül, a karámban vannak, közelről megfigyelhetők. Az egész évben nyitva tartó rezervátumon kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja. Az istállóban régi fotográfiák és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.

A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak, bivalyszalámi megvásárlására, illetve kávé, frissítők fogyasztására.

Az egész évben nyitva tartó rezervátumon 800 méteres, kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja. Az istállóban régi fényképek és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.

Telefonszáma: +36-70/774-8559

Felgyorsult világunkban mindenkinek szüksége van egy-egy nyugodt órára, ráérős sétára, családi kirándulásra. Ezek az alkalmak energiával töltik fel az ember lelkét, és erőt adnak a sokszor monoton hétköznapokhoz. A zalakarosi Csiga-túra tanösvénnyel szeretnénk mindenkinek megadni a lehetőséget a lassításra, a szemlélődésre. Rendkívül jó helyszín erre a célra ez a szépen kialakított sétaút az erdőn át. Miközben mozgunk a friss levegőn, figyelemmel kísérhetjük az évszakok váltakozását, és a táblákat olvasgatva hasznos ismeretekkel leszünk gazdagabbak.

A tanösvény Zalakarostól nyugatra, Zalamerenyétől pedig délkeletre található a Zalakarosi Parkerdő területén, hossza 1152 méter, interaktív tábláin megismerkedhetünk egyebek mellett az erdő gazdasági és védelmi szerepével, közjóléti feladataival, a Zalakarosi Parkerdőben fellelhető gombákkal és erdei állatokkal, a hangostáblán pedig meghallgathatjuk az egyes madárfajok „énekét”. A tanösvény újdonságai az egyedi tervezésű relaxációs hullámpadok, de találkozhatunk interaktív kockaforgatós padokkal valamint íves ülőhelyekkel.

A tanösvény tervezésénél és kivitelezésénél olyan megoldást választottak, amely lehetővé teszi, hogy a létesítmény rendeltetésszerű használata, valamint az építési munkái az erdei élőhelyet és életközösséget, illetve a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolják.

Kapcsolattartó: Gál Sándor

E-mail címe: 01.gal.sandor@zalaerdo.hu

Telefonszáma: +36-30/474-2130

2014-ben nyitott meg az Uniós forrásból létrehozott termelői piac Zalakaros központjában, ahol a finomabbnál finomabb termékek kaptak helyet.

Piac nyitvatartási ideje:

• Tavasztól őszig: minden nap: 8⁰⁰ – 20⁰⁰ óráig
• Télen: alkalmanként

A Termáltó és Ökopart projekt részeként egy új természetismereti tanösvény is született! Az állomások („Köszöntő, Égeres éneke, Zala vize táján, Tőzike tündér tavasza, Ciccegető felfedező”) a környező erdőrészlet élővilágát, az erdő „működését”, a tájrészlet egyéb táji – természeti értékeit / vonzástényezőit, tájalakulási folyamatait dolgozzák fel. Az ismeretek közlése élményalapú, látványos tájékoztató táblákkal, illetve rajtuk elhelyezett számtalan interaktív elemmel („forgatható, bogarászható” valósul meg, állandó mesefigurák kísérik végig a látogatókat az állomásokon. A megközelítés tömegközlekedéssel (buszállomás kb. 700 m), kerékpárral (kb. 40 m), autóval (parkoló kb. 280 m) is lehetséges, számos tábla jelzi a helyszínt. A könnyen bejárható, 250 m hosszú pallóösvényen padok is vannak, játszótér kb. 210 m-re, mosdó kb. 250 m-re van.

A fogadótér és az itt található indítótábla megközelítése mozgáskorlátozottak számára is akadálymentes. Az első táblánál Braille írásos táblák kerültek kihelyezésére.

A Zalamerenye és Zalakaros találkozásánál álló vízimalom teljeskörű felújítása 2015 augusztusában fejeződött be.

A malom első említése az 1400-as évekből származik, az Örményesi Pálos Kolostor birtokában állt. A Pálos rend feloszlatása után a Veszprémi érsek tulajdona, majd 1888-tól magántulajdon. Utolsó tulajdonosa Zsohár Gyula.

A malom 1960-ig őrölt, majd lassan az enyészeté lett.

A felújítás során az 1903. évi állapotában állították helyre. Két felülcsapott vízikerék, hengerszék, malomkőjárat a főbb elemei. A malom működőképes, jellegzetes ritmusban végzi a liszt előállítását. A falakon kapcsolódó használati tárgyak és dokumentumok tekinthetőek meg.

A malom magántulajdon és a tulajdonosok szívesen látják az érdeklődő látogatókat. Belépődíj és nyitvatartási idő nincs. Ha nyitva az ajtó gyere be, ha nincs, akkor egyeztess velünk időpontot és várunk.

• Szabadicsné Madaras Katalin
• +36-30/277-5257
• Szabadics Attila
• +36-30/348-5068

attila@szabadics.hu

A Kányavári-sziget a Kis-Balaton fokozottan védett területe. A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A kis szigetre egy különleges fahídon át érkezhetünk. A szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt alakította ki a Nemzeti Park Igazgatósága. A 15 állomásból álló tanösvény hossza kb. 1,5 km, egy óra alatt kényelmesen bejárható. Az információs táblák a Kis-Balaton madárvilágát mutatják be.

A sziget közepén egy fából épült madár megfigyelőhelyet találunk, a többszintes kilátótornyot újjáépítették, a hídról jőve, a madármegfigyelő előtti tisztáson balra kanyarodva érjük el pár perces sétával. Délebbre egy idilli réten vadonatúj játszótér is várja a kicsiket. A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó tanösvények egész évben szakvezetés nélkül látogathatóak, beleértve a Kis-Balaton tájegységen, a Kányavári-szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt is.

Nagyon jó családi program lehet, hiszen a szigeten piknikezni, játszóterezni, a kilátóból megcsodálni a környéket, szalonnát sütni, főzni is lehet.

2021. április 1-től a Kányavári-szigetre való belépés díjköteles!

6 év alatti gyermekek és mozgáskorlátozottak részére a belépés díjtalan!

A belépőjegy megvásárlásával a szigeten lévő infrastruktúra használata (parkolás, mosdók) díjmentes, igénybe venni 9-18 óra között lehetséges.

Megközelítés: a Balatonmagyaródot és Sármelléket összekötő műútról tábla jelzi a letérőt a Kányavári-szigethez.

Elérhetőségek:

Balatonmagyaród – Kányavári-sziget

+36-87/555-290

+36-87/555-291

bfnp@bfnp.kvvm.hu

A 76-os útról Sármelléken át jutunk el Zalavárra. Zala megye múltjának egyik legfontosabb történelmi emlékhelye Zalavár-Várszigeten található. Itt jött létre 840 körül a Keleti-Frank birodalom legkeletibb őrgrófsága, melyet a Nyitráról elűzött fejedelem Priwina, és fia Chezil szervezett meg, s központját Mosaburgnak – Mocsárvárnak nevezték.

E gazdag múlt régészek által feltárt maradványait: a Szent Adorján zarándoktemplom romjait, amelynek alapfalai egy hazánkban egyedülálló alaprajzú, méretét tekintve monumentális épületről tanúskodnak, az utókor állította emlékeket: a szláv népek által emelt Cirill és Metód szobrokat, az 1938-as Szent István év emlékművét, az Árpádkori templom alapjain rekonstruált Szent István kápolnát, valamint a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Emléképületet foglalja magában a Történelmi Emlékpark. Az Emléképület nem csak emlékműként funkcionál, hanem számtalan rendezvénynek, kiállításnak is helyet biztosít, így tavasztól őszig érdemes felkeresni.

Zalavár természeti környezetét ismerteti meg az érdeklődőkkel az ugyancsak itt található Kis-Balaton Ház.

Cím: 8772, Zalavár Vársziget

Zalakarostól csak 10-12 km-re van Nagykanizsa. Hatalmas bevásárló központjában minden üzlet megtalálható. A város nagyon hangulatos, a belvárosa sétára csábító.

A nagykanizsai kilátó a Csónakázó-tó környékének látványossága volt hosszú évtizedekig, népszerű a kanizsaiak és a turisták körében.

A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1971-ben elkészítette a Nagykanizsai Parkerdő fejlesztési tervét, s ebben már szerepelt egy kilátó felállítása is. Ekkortájt selejtezte le a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár ezt az olajfúrótornyot, mely Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben működött.

Ezután a Csónakázó-tó keleti felén állították fel, és vált a város látványosságává. Idővel azonban az állapota leromlott és egy évtized után a Zalaerdő Zrt. – mint a környékbeli erdők vagyonkezelője – felkarolta az objektum sorsát.

A 125 millió forintos beruházást a Földművelésügyi Minisztérium jóvoltából 88 millió forintos tőkeemeléssel, valamint saját erőből valósították meg, ezzel az elmúlt évek legnagyobb volumenű közjóléti fejlesztésévé vált a ZALAERDŐ Zrt. életében.

A kilátó újjáépítésével a célkitűzésük az volt, hogy egy korszerű, színvonalas, időtálló létesítmény legyen, mely tovább növeli a térség turisztikai kínálatát, igazi élményt nyújtva az idelátogatóknak.

A beépített új anyag kb. 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van. Ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. Éjszakai megvilágítását reflektorok és led fénysorok biztosítják. Korszerű elektronikai védelmi rendszert és intelligens beléptető kaput építettek be. Természetesen a torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.

TUDNIVALÓK LÁTOGATÁS ELŐTT:

A kilátóban egyidejűleg 50 fő tartózkodhat. Amennyiben a kilátóban tartózkodók száma eléri az 50 főt, a beléptető rendszer nem enged be újabb látogatót, akkor sem, ha érvényes jegye van, csak ha újra 50 fő alá csökken a létszám. Kérjük, hogy a belépőjegy megvásárlásakor vegye figyelembe a zárás időpontját és a bent tartózkodók számát.

Érdeklődni: +36-93/500-214; +36-30/474-7281

Nyitva tartás:

• Március 1-jétől április 30-ig a hét minden napján 10⁰⁰–17⁰⁰ óráig
• Május 1-jétől szeptember 30-ig a hét minden napján 09⁰⁰–19⁰⁰ óráig
• Október 1-jétől november 30-ig a hét minden napján 10⁰⁰–17⁰⁰ óráig
• Zárás után a beléptető rendszer nem enged be újabb látogatót, csak a bent lévők kijutását biztosítja!

A Nagykanizsai Parkerdőben nemcsak a kilátót érdemes megnézni, kedvünk szerint sétálhatunk, kerékpározhatunk, futhatunk, horgászhatunk és piknikezhetünk. A kilátótól délkeleti irányban haladó kicsivel több, mint 1 kilométer hosszú Madárerdő tanösvény információs tábláinak segítségével számos érdekességet tudhatunk meg az ott élő madarakról. A tanösvény kiváló terepfutáshoz is, akár önmagában, akár kiegészítve a környék erdei útjaival, vagy éppen egy” Csótó” -körrel; ez utóbbi mintegy 5 kilométer.

Kiindulási pontjának közelében, a régi favár helye mellett találjuk az úgynevezett Időspirált, melyet néhány éve indított útjára a Zalaerdő Zrt. Az első évben az összes addigi év fáját (az Országos Erdészeti Egyesület kezdeményezésére 1995 óta választják meg az év fafaját) elültette a Zalaerdő Zrt, és az óta minden évben az újonnan megválasztott fafaj egy példánya is a többi közé kerül.

A tó keleti felén kialakított szabadtéri tornapályát a szabadidejükben változatos testmozgásra vágyóknak, iskolák, intézmények keretein belül, illetve a versenyszerűen sportolóknak egyaránt ajánljuk. Tizenkét állomása között találunk kétféle majomlétrát, has- és hátpadot, lépegetőt, fekvőtámasz-állványt. Minden állomáson tábla ad ötleteket az eszközök használatához.

Balás Béla kaposvári megyéspüspök 2014. április 27-én az Isteni Irgalmasság vasárnapján emelte plébánia rangra Zalakarost, kiszakítva a Galamboki Plébánia területéből. Az alapítás egyik oka, hogy Zalakaros közigazgatásilag várossá, idegenforgalmi központtá vált. A plébánia működésének kezdete egybeesett II. János Pál (a Kaposvári Egyházmegye alapítója, az Isteni Irgalmasság vasárnapja elrendelője) és XXIII. János pápák szentté avatásának napjával. Az új plébánia plébániatemploma az Isteni Irgalmasság templom lett.

Mai barokk templomát az 1850-es években építették.” A templom titulusa Szent Anna lett, búcsúja pedig július 26-án van, amelyet ma már a következő vasárnapon tartanak meg.

Zalakaros huszadik százada a felemelkedés évtizedeit hozta magával. 1962-ben kőolaj kutatás során az olaj helyett 96 C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz tört fel a felszínre. Zalakaros a kicsiny falucska egyre inkább kedvelt gyógyfürdőhellyé nőtte ki magát, aminek eredménye lett, hogy 1997. július 1-jével városi rangra emelkedett a település. 1997. július 25-én Kara Pál a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adta át a város kulcsát Szirtes Lajos polgármesternek.

A sok vendég számára azonban egyre inkább kicsinynek bizonyult a Szent Anna templom. A település is érzékelte ezt problémát és megoldásul várossá levése előtti évben létrehozta a „Zalakaros Új Templomáért Közalapítványt”. A közalapítvány és a helyi egyházközség vágya azonban források hiányában csak vágy maradt mindaddig, amíg egy Nagykanizsára építendő templom létesítése ellen a nagykanizsai lakosság nem lázadt fel. Így az ottani templom építése helyett, az akkori galamboki plébános kérésére, az adományozó és a Kaposvári Püspökség jóvoltából a templom építésének terve Zalakarosra tevődött át. Így született meg Gyimesi Vilmos atya kezdeti adománya mellett a Kaposvári Püspökség és a helyi összefogás révén a zalakarosi Isteni Irgalmasság templom, amelyet 2006. április 23-án szenteltek fel. Jelenleg ez a templom Zalakaros és a plébánia leglátogatottabb temploma.